Letörlöm a könnyeimet, ahogy Thomas és Tula bemennek. Tula olyan édes kis manó. Nos, mindannyian azok, de van valami benne, ami megragadta a szívemet, amióta csak találkoztam vele.

„Nem tudom, hogyan köszönhetjük meg neked, Ailduin” – mondom, odasétálva hozzá.

„Nincs rá szükség. Te a falkád vezetője vagy. Bármit megtennél a hatalmadban, hogy segíts azoknak, akik útmutatásért és védelemért fordulna