Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
Összehúztam a szemöldököm, és a fejemet fordítva ránéztem. Még a sötétben is láttam az alakját a mellettem lévő ágyon.
– Igen – suttogtam, becsukva a szemem. – Azt hiszem, mindketten azok vagyunk.
Egy ideig újra csend volt. Aztán, szó nélkül, hallottam az ágya nyikorogni, és kinyitottam a szemem, hogy lássam, közeledik felém a sötétben. Egyikünk sem szólt, ahogy felemelte a takarót az ágyamon, és