Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

Összehúztam a szemöldököm, és a fejemet fordítva ránéztem. Még a sötétben is láttam az alakját a mellettem lévő ágyon.

– Igen – suttogtam, becsukva a szemem. – Azt hiszem, mindketten azok vagyunk.

Egy ideig újra csend volt. Aztán, szó nélkül, hallottam az ágya nyikorogni, és kinyitottam a szemem, hogy lássam, közeledik felém a sötétben. Egyikünk sem szólt, ahogy felemelte a takarót az ágyamon, és