– Hazamegyünk, Enzo – morogta, csípőre tett kézzel, miközben felém meredt. – Nagyon rossz voltál. Többé nem jöhetünk ide. És kár érte, mert épp jól szórakoztam.

Összevontam a szemöldököm. – Miről beszélsz? – motyogtam. – Mit csináltam?

Selena gúnyosan felhorkant. Abban a pillanatban megesküdtem volna, hogy látok valakit mögötte a fák között, aki az árnyékból kémlel ki. És valamiért esküszöm, hogy