Nina

Nem tudtam pontosan, mennyi ideig ültünk Lorival a kórházi szobában, barátnőnk alvó testét bámulva. Minden perc a következőbe olvadt, és mindketten tehetetlennek éreztük magunkat. Megtettem, amit tudtam, hogy megvigasztaljam Lorit, de ez nem volt könnyű feladat.

Végül az óra este tízet ütött, és tudtam, hogy nem maradhatunk tovább.

"Mennünk kell, Lori" – mondtam gyengéden, körkörö