Nina

– Nina – szólt az édesanyám, ahogy közeledett hozzám, épp mikor elkezdtem volna felmenni a lépcsőn a szobámba –, ne felejtsd el, hogy szükséged lesz egy estélyi ruhára a gálára.

Összehúztam a szemöldököm, és megálltam a lépcsőn. – Nem vehetném fel azt, ami a múltkori partin volt rajtam?

Édesanyám kuncogott, és karjába fonta a karomat. Együtt mentünk fel a lépcsőn, miközben magyarázni kezdett.