Nina

A reggeli nap melege átszűrődött a sátrunk nyílásán, gyengéden kirángatva engem a legmélyebb álomból, amiben... nos, már emlékezni sem tudtam, mikor aludtam ilyen jól.

Lassan megfordultam, és láttam, hogy Enzo még mindig mellettem alszik, békésen, mint mindig. Az együtt töltött éjszakánk emlékei elárasztottak, enyhe pírrel színezve arcomat. Mintha parancsra, mocorogni kezdett, és a szemei ara