*Giovani*

Amennyire csak tudtam, üresnek tartottam az arcom, miközben Alessandro áthatóan nézett rám.

– Miről beszélsz? Azt hittem, már túlléptünk ezen a baromságon.

– Pontosan tudod, miről beszélek. Úgy nézel rám, mintha valami ostoba gyerek lennék, pedig nem vagyok az. Be fogom bizonyítani neked, mennyire veszélyes vagyok.

Éreztem, ahogy összeszorul az állkapcsom, miközben düh jár át a tisztelet