*Giovani*

– Még egyszer! – követeltem.

Az asztalomnál ültem, kezemben egy üres pohárral, és meredten bámultam az előttem lévő laptop képernyőjét. A felvétel egyenesen az egyik legjobb szállítókonténerünk kamerájáról származott.

Gabriele sóhajtott az asztal másik oldaláról. – Nem láttad még eleget? Biztosan már kívülről fújod az egészet.

– Nem, nem fújom – szóltam rá.

A bőröm alatt fortyogó düh csa