*Olivia*

Kinéztem az autó ablakán, de nem fogtam fel a tájat, semmit sem. Folyamatosan újraéltem azt a pillanatot, azt a pillanatot, amikor láttam, ahogy egy ember meghal közvetlenül előttem… ahogy a szemei élettelenekké váltak, ahogy a vére az arcomra és a fagyimra fröccsent.

Egy pillanattal azelőtt egy élő ember volt, mint én, mint Dahlia. A következőben… egy halott testté vált, csak valami, ami