*Olivia*

Csupán a művészettörténeti előadás utolsó negyedórája állt köztem és egy hétnyi boldogság között. Az egész nap kínzóan hosszú volt, de ez az óra volt a legrosszabb mind közül, egyszerűen azért, mert tudtam, milyen közel vagyok a végéhez.

Próbáltam rávenni magam, hogy jegyzeteljek, főleg, mert ez általában az egyik kedvenc kurzusom volt, de nem tudtam abbahagyni az álmodozást arról az útró