*Olivia*

– Carina? – Egy hang zökkentett ki az álom mélyéből. Az egész testem merev volt, mert túl sokáig voltam egy pozícióban, és bár a dörmögő hang a nevemen szólított, még nem voltam kész felébredni.

– Carina, itt vagyunk – hallatszott újra a hang.

– Hol? – motyogtam elmosódottan, a szavaim érthetetlenek voltak, ahogy válaszoltam anélkül, hogy kinyitottam volna a szemem, és még jobban belefúrt