*Olivia*

Halkanéz dallamot dúdoltam, gyengéden simogatva a karjaimban lévő drága gyermek hátát. Elio mélyen aludt, én pedig szilárdan tartottam őt. Olyan gyorsan nőtt, és tudtam, hogy hamarosan már nem fogom tudni így cipelni.

Az arcamat a puha fürtjeire hajtottam, becsuktam a szemem, miközben gyengéden ide-oda ringatóztam, mint egy lassú tánc, csak kettőnknek. El sem tudtam kezdeni elmagyarázni,