*Tallon*

„Hogy lehettem ekkora idióta?” – motyogtam magam elé.

Végre rákényszerítettem magam, hogy elhagyjam Natália lakását. Minden idegszálamra szükségem volt, hogy otthagyjam, tudva, hogy teljesen össze van törve a sírástól.

Elmondta a történetét, de hajlandó voltam elhinni? Mindaz után, amit megtudtam, túl nehéz lett különbséget tenni az igazság és a csalás között.

„Hogy nem láttam ezt előre?”