*Natália*

– Megcsinálta! – köptem a fogaim között, miközben fehér köpenyemet a szobánkban lévő kanapéra dobtam. Egész testem feszült volt, mintha mindjárt fejest ugranék egy harci arénába. Vőlegényemhez fordultam, aki komor arccal mögöttem jött. – Nem hiszem el, hogy ebben sem támogatsz!

– Dehogynem támogatom. –

Tallon ismételte meg, már vagy tizenkettedjére, amit a hazafelé vezető autóúton mondot