Maddie

Pocsék feleség vagyok.

Az éjszakai égbolt csillagokkal pettyezve ragyog felettem, ahogy felnézek rá a kórház parkolójából. Húsz perce ülök az autómban leállított motorral, küzdve a bűntudattal és John arcának emlékével, amikor vacsora után kisétáltam.

– Nem hagyhatom csak úgy magára – mondtam.

John úgy nézett rám, mintha idegen lennék. – Korábban megtetted.

A szavak gyomorszájon vágtak. Sír