Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

– Te ölettetted meg velem a testvéremet, Ashert. Hogy nem akarod ezt? – suttogtam, kezeim a széles mellkasához simultak.

A hangom visszatért a normális kerékvágásba, de az ujjaimon kúszó sötétség beteges erei megmaradtak. Ezúttal még tovább jutottak, átmásztak a bütykeimen és a kezem hátára. Az Árnyak csendben voltak, Rowena vérétől telítődve.

Nem volt szó arról, hogy ezt helyre lehet hozni, mert