Monique összevonta a szemöldökét, ahogy az elhatározása megingott. Simon korábban segített neki, ezért meg kellene köszönnie. Egy pillanatnyi gondolkodás után bólintott. – Ja, persze.

A hangja könnyed és lágy volt, de ettől ő hihetetlenül boldog lett. – Menjünk.

Monique ajka mosolyra húzódott, amikor meglátta Simon ragyogó vigyorát. – Lemegyek és elhozom Angel táskáját. Várj rám a kapunál.

– Persz