Ashton végigsétált a folyosón.

Laza, fekete, begombolós ing, hozzáillő nadrág, az ujjak könyékig feltűrve.

Semmi hivalkodó, mégis lehetetlen volt nem észrevenni.

Egy bézs kasmír kendő lógott a karján, amit a vállamra terített.

Aztán megfogta a kezem és a tenyerei között dörzsölte. Melegek voltak az ujjai.

– Fázol. Miért nem vettél fel valami melegebbet?

– Jól vagyok. – Közelebb húztam a kendőt, és