A gerendához futok, és akkorát lépek, amekkorát csak bírok, majd tovább futok a tetejéig. Futólépéssel ugrok le a végéről egy olyan zavaros árok felett, hogy nem is akarom tudni, mi van benne, aztán egy kötélre, hogy lemásszak. Futva érek földet, és sprintelve egy teherháló felé, ami egy olyan emelvényhez vezet, ami inkább egy lombház-erődítményre hasonlít, mint egy edzőközpontra a zöld zsindelyes