Mindketten kuncogunk, és végigsétálunk a rönkfolyosón a közösségi tér felé, ahol a legtöbben lézengenek; vagy már ettek, vagy épp most értek vissza egy edzésről, és társalognak, mielőtt bemennének.

– Nem is gondoltam volna, hogy ennyi harcos van itt valójában – hüledezik Jena.

– Tudom! Kell egy kis idő, mire megszokja az ember, de sok harcos, aki már régóta itt van, nem a létesítmény hálótermeiben