– Annyira leléptem innen. – Ehhez a veszekedéshez, és a több mint valószínű kibéküléshez semmi közöm, és nem is akarok a része lenni. A teraszajtón keresztül indulok befelé, a vállam felett visszanézve rájuk, és elmosolyodom. A lány az arcába mászik, ujjával a mellkasának szegezve, újra a régi, normális Alfa önmagának tűnik. Azt viszont meg kell hagyni a bátyám javára, hogy elég jól viseli a lány