– Mi nem mozdultunk. Vagy legalábbis nem hiszem, hogy mozdultunk volna – mondja Cam, miközben leül egy hosszú padra, és az ölébe húz. Valószínűleg soha többé nem fogok a saját székemben ülni.

– Igen, számunkra semmi sem változott, csak csapdába estünk a tölcsérben – teszi hozzá Dakota, és mellénk ül.

– Volt pár dolog, amire rá kellett jönnünk, mielőtt a varázslat, ami fogva tartott minket, elenged