Vanessa

Amint résnyire nyitom az ajtót, hogy kiléphessek a folyosóra és onnan beszéljek Carmellával, ő máris szélesre tárja, és egyszerűen beinvitálja magát.

Megtántorodom az ajtó lendületétől, de hamar visszanyerem az egyensúlyomat, és felé fordulok.

– Nem tudtál volna várni, amíg megengedem, hogy bejöjj?

– Ugyan már! – forgatja a szemét. – Mintha bármihez is engedélyt kellene kérnem tőled.

Bár t