Dominic

Megdobban a szívem, ahogy gyorsan Vanessa arcát a tenyerembe fogom, és a folyosóról beszűrődő fényben végre láthatom az arcát.

– A kurva életbe, nem! – mondom neki határozottan. – Szükségem van rád, és ezt te is tudod.

Keserűen felnevet. – De meddig? Mondd meg!

Felsóhajtok. – Feküdj le az ágyra.

– Nem. Tudnom kell. Lehet, hogy neked nem számít, de nekem igen, úgyhogy mondd ki.

Bármennyire