Dominic

Bár Carmella már átlát a színjátékomon, én tovább játszom a szerepem, és csak megvonom a vállam.

– Hogy érted azt, hogy nem vagy buta?

Frusztrált morgással lemászik rólam, és leül mellém, miközben hátrasimítja gondosan beállított haját.

– Te komolyan nem szeretsz már.

– Ezt nem mondtam – sóhajtok fel.

Gúnyosan felhorkant.

– Nem is kellett mondanod, mert már semmi sem olyan, mint régen. Tud