Aileen

Attól, hogy némán hallgatok, miközben kimondja a vezetéknevem, hangos nevetésben tör ki, és a szeméből csak a rosszindulat sugárzik.

Alsó bordájára téve a kezét, így szól:

– Mi az? Nem tudsz megszólalni? Na gyerünk! Mondj már valamit!

Becsukom a szemem, és ökölbe szorítom a kezem, azt sem tudom, mit mondjak neki. Egyrészt nem tagadhatom le, hiszen már ismeri az igazságot. Másrészt viszont n