Öhm... – Az első gondolat, ami átsuhant az agyamon, amint megláttam, az volt, hogy megfordulok és elrejtőzöm a szobában.

– Ő a társunk. Ne félj már tőle. – Asenának könnyű volt ezt mondania, hiszen mélyen bennem rejtőzött, és nem érezte azt az aurát, amit Cahir a puszta lélegzetvételével árasztott magából.

– Jó napot – köszöntem neki, miközben leértem a lépcsőn.

Ezer gondolat cikázott át az agyamo