Utolért. Persze, hogy utolért. Ő volt a vadász, én pedig a préda. Esélyem sem volt megszökni egy olyan képzett vadász elől, mint Cahir Armani. „Maradj!” A parancs, ami elhagyta az ajkát – a szavak, amik elhagyták az ajkát, nem az övéi voltak. A hang nem az övé volt!

A szemem ide-oda cikázott, kiutat keresve, de végül egy mozdulatlan testen állapodott meg – egy férfi holttestén, akit kevesebb mint