*CAHIR*

– Naaa... – nyújtotta el Aristo, miközben én a gépemet püföltem. – Látom, azt sem tudod, mit gépelsz. – Vörös szemekkel lesöpörtem a laptopot az asztalról. A bétám még azelőtt elkapta, hogy a földre csapódott volna. – Mi a fene van veled, haver? – kérdezte, és visszatette a gépet az asztalra. Úgy bámultam rá, mintha minden bajomnak az lenne a forrása.

– Terhes – böktem ki.

– Igen, erre mag