Vártam. Valóban vártam. Azért vártam, mert tudtam, hogy csak az útjában lennék. Ezúttal vajmi keveset tehettem volna a társamért, így az tűnt a legjobbnak, ha félreállok. Tehát vártam. Jött és ment az első nap, aztán a második, majd a harmadik, míg végül egy hét is eltelt.

Napközben és éjszaka is véletlenszerű időközönként éles fájdalom hasított belém, de ahogy telt az idő, megtanultam figyelmen k