Hamarosan kopogtatnak az ajtón.

– Menjen csak, kedvesem – mondja a nő, és gyengéden a helyes irányba lök.

Hálásan bólintok felé – még a nevét sem tudtam meg –, miközben egy őr jön, hogy levezessen.

Amikor leérünk az egy emelettel lejjebbi pihenőhöz, halkan kinyitja egy szalon kétszárnyú ajtaját.

Én érkezem utoljára.

– Fay – kap levegő után Janeen, és a fejem azonnal felé kapom. Egy süppedős kanapé