Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

Mellettem érzem, ahogy Kent belesüpped a székébe. Felé fordulok, és látom, ahogy kibámul az ablakon, sokkal töprengőbb arccal, mint vártam. Bámulom az ablakból áradó fényben kirajzolódó éles profilját. Nem mozdul, és nem szól semmit, így hát gondolom, hagyja, hogy kedvemre nézzem.

Aztán lehorgasztja a fejét, és felsóhajt. És megdöbbenve veszem észre, hogy az arcvonásai megegyeznek Danieléivel. Ő i