– Gyere már – mondom, megragadva Daniel ujját és a hátsó kert felé húzva őt. – Beszéljünk valahol nyugodtan.

Daniel aggódva követ engem a hátsó ajtón át, hátra nézve, hogy követ-e valaki, mielőtt becsukná az ajtót. Leülök a kis asztalhoz és várok, hogy csatlakozzon hozzám, az elmém pörög, miközben próbálom eldönteni, mit mondjak és hogyan mondjam.

– Szóval? – kérdezi Daniel, feszülten ülve a m