Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
Fél órával később már gyerekkori otthonom bejárati lépcsőjén dübörgök felfelé, és feltépem a szúnyoghálós ajtót. Elfordítom a kilincset, és nekinyomakodom a mögötte lévő faajtónak, arra számítva, hogy az ismerős nyikordulással kitárul, de csak nekicsapódom, mert nem mozdul. Újra könnyek csordulnak végig az arcomon, amint hirtelen rájövök, hogy zárva van. Persze, hogy zárva van – ezen a környéken m