Orromon keresztül mély levegőt veszek, és hirtelen rájövök, hogy bár egy kicsit leírtam, Jerome valójában egyfajta játékos ebben a játszmában. Fiatal, még nincs sok hatalma, de ha akarna, lépéseket tehetne.

– Mi van? – kérdezi Jerome, látva, hogy tanulmányozom. – Mire gondolsz?

– Semmire – mondom, pislogok, és visszatérek a jelen pillanatba, karba teszem a kezem, és szorosan a könyökhajlatom