„Részemről a szerencse” – mondom mélyebb hangon, és Alessi tekintetét fogva tartom. „De szabad tudnom, kihez van szerencsém?”

„Fay” – szólal meg Daniel, mellém lép, és boldogan átkarolja a derekamat. „Ő Alessi, a nagybátyám, anyám fivére” – közli velem, én pedig felhúzom a szemöldököm, meglepődve a híren, és tettetem, hogy izgatott vagyok miatta. De a valóságban nyugtalanítónak találom – sem Danie