– Tudod, ez azért furcsa, Fay – mondja ma Daniel, úgy két hét után, hogy beállt ez a rendszer. – Iszonyú furcsa, hogy minden éjjel apámmal fekszel le, reggel meg nekem hozol kávét, miután én egyedül aludtam az ágyadban.

– Ne légy féltékeny – dorgálom meg, miközben a saját kis csészémmel lehuppanok az ágyra –, csak azért, mert Jerome-nak nincs saját titkos átjárója.

Daniel elégedetlenül morgolódik,