– Szia, Fay – vigyorog rám Ivan, ahogy a parkolón átvágva felé tartok. A szeme végigfut rajtam, ahogy általában szokott, de tegnap nem. – Tetszik a csizmád.

– Köszi – mondom könnyedén, közel lépek hozzá, és nem tudom megállni, hogy ne vigyorogjak fel az arcába. – Annyira örülök, hogy ma tudtál rám időt szakítani, Ivan – mormolom. – Tekintve, hogy tegnap este annyira el voltál foglalva.

– Ahh – mon