Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
Amikor kinyitom a tengerparti házam bejárati ajtaját, kissé elképedek – de valahogy nem lep meg –, hogy Ivant látom a küszöbön.
– Ezt most komolyan gondolod? – mordulok rá, és már lendítem is az ajtót, hogy az orra előtt becsapjam.
De ő kinyújtja a karját, és megállít. – Csak beszélni akarok, Fay.
Felnézek rá, arcomról süt a gyűlölet. – Hol volt ez a nagy beszélgethetnék, Ivan, az elmúlt napokban,