Daniel haragos arca eltorzul, de aztán összeszorítja a száját, és hallgat rám. Mozdulatlanul tartom a felemelt ujjamat, és addig meredek rá, amíg egy bólintással el nem ismeri a vereséget, és el nem kapja a tekintetét.

– Jól van – vágja rá hadarva. – Igazad van. Nem teszem többé, és nem úgy gondoltam. De Fay, ő mindig is a gyengéd volt, és csak manipulál téged.

Most visszanéz rám, a fejét csóválja