Ennek ellenére lenézek a hasamra, és ráhelyezem a tenyerem.

– Azt hiszem, soha többé nem leszek már egyedül, igaz, kis avokádóm?

De a baba nem válaszol, ami talán önmagában is elég válasz.

A ház sötét, amikor bemegyek. Egyedül fekszem le.

_____________________

Néhány órával később hirtelen felriadok, kezem azonnal a hasamhoz kap.

– Te jó ég – suttogom, szemeim máris tágra nyíltak, pislogás nélkül