Úgy csókolom meg Ivant, mintha nem tehetnék róla, mintha engednék annak, amire már régóta vágytam. És egy kicsit belehalok, ahogy hallom halkan felnyögni, miközben viszonozza a csókot, ahogy ujjait a hajamba fúrja, és a tenyerét az arcomon nyugtatja, mintha én lennék számára a legdrágább kincs a világon.

Hamarabb szakítja meg a csókot, mint gondoltam volna, és a fejét rázza.

– Mennem kell. De Fay…