Kissé összeráncolom a homlokom, ahogy ráébredek, hogy valamennyire igaza van: Kent és én tényleg nem illünk össze papíron.

Úgy értem, nincsenek közös hobbijaink, teljesen más életutat jártunk be, amíg a sors össze nem kényszerített minket, és a fenébe is – még csak nem is egy generációból származunk.

De Kent és én? Mi működünk.

Csak éppen… azt hiszem, ez egy kicsit leírhatatlan.

– Nem is tudom