Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

Mégis – olyan nehéz – nem tudom sokáig visszatartani…

Felnyögök, a hátam ívbe feszül, és nyüszítek, ahogy a vállam felett felé fordítom az arcom. – Kent – zihálom –, nem tudom… nem tudom tovább visszatartani…

– Könyörögj érte – morogja, keze a hasamon átcsúszva megragadja a mellemet, ujjai a mellbimbómat csavarják…

– Kérlek – esedezem, a szó légszomjas és kétségbeesett.

– Gyerünk – paran