Hosszú, kellemes olasz vacsoránk van ezután – nem olyan bőséges, mint a tegnap esti, de így is rengeteg étel, bor és nevetés járja körbe az asztalt. Ahogy telik az este, hátradőlök a székemben, és megengedem magamnak, hogy ellazuljak Kent biztos irányítása alatt. Nyilvánvalóan nagy bűntudatot érzek amiatt, hogy nem vettem észre: Bianci valakit utánunk küldött, hogy kövessen minket haza, de látva