Egy tálért nyúlok előttem, de Daniel játékosan ráüt a kezemre, és azt duruzsolja, hogy majd ő megpakolja a tányéromat. Felnevetek a túlzott gondoskodásán, de titokban hálás vagyok – mert bár a tésztát, a kenyeret és a sajtot felismerem, őszintén szólva fogalmam sincs, mik ezek az ételek. És Daniel... ő tudja, mit szeretek, szóval egyszerűen rábízom magam.

Ahogy az étkezés halad, rájövök, hog