Amikor az ajtó kattanva bezáródik mögöttünk, Gio arca széles vigyorra derül, átkarolja a vállamat, és sietve terel le a folyosón, távolodva az ajtótól. Amikor félig leérünk a lépcsőn, nevetésben tör ki, és a fejét rázza felém, teljesen felvillanyozva.

Nem tudom megállni, hogy ne nevessek vele együtt – az öröme ragadós.

– Ez zseniális volt, Fay – mondja Gio, a fejét csóválva, miközben együ