Halkan felnyögök, ahogy leteszem a kiskutyát a fűre, és várom, hogy elvégezze a kis dolgát, élesen lélegezve át a rövid összehúzódást. Csendben felmérem magam, emlékezve arra, amit az interneten és a babás könyvekben olvastam, amiket Natalia vett nekem – hogy csak akkor vagyok igazán bajban, ha már nem tudok beszélni vagy lélegezni az összehúzódások alatt.

És bár nem sétáltam vagy lélegeztem,