„Ms. Kris! De rég láttuk!” A hosztesz elmosolyodott, ahogy beléptem.

„Túl rég!” Nevettem.

„Gyertek, van egy asztalom kettőtöknek.”

„Köszi, Ira!”

„Bármikor!” Intett, ahogy elindult. Utáltam háttal ülni az ajtónak, de gondolom, az Alecben lévő alfának szüksége volt arra a helyre. Sóhajtva leültem.

„Gyakran jársz ide?” Alec felvonta a szemöldökét.

„Alkalmanként.” Megpróbálta átadni az étlapot, de én