– Rendben, gyerünk.

– Tényleg?

– Tényleg.

– Csak így? – Csapdának tűnt.

– Mit vártál? Hogy bezárlak ide? – Alec felállt és odasétált hozzám.

– Nos, számítottam rá, hogy megpróbálod – mondtam lassan. Alec odalépett hozzám, sóhajtott egyet, majd lehajolt, hogy a fülembe suttogjon.

– Amikor majd bezárlak ide, nem fogsz panaszkodni. Az én nevemet fogod nyögni reggelig. – A bugyim azonnal benedvesedett